A héten végre megérkezett a konténer, benne minden cuccunk. Egy nap alatt kipakoltak mindent, most már "csak" annyi a dolgom hogy mindennek helyet találjak. Nem könnyű, akkor sem ha négyzetméter szerint nagyobb lakásba vagyunk. Ilyenkor rájön az ember, hogy iszonyatosan sok felesleges dolga van..! Illetve nem gondolt mindent át költözés előtt. Ma ahogy fiam ruháit pakoltam, 22 hosszú ujjú pulcsit számoltam. Kb kettő elég lenne, az is csak akkor kell, ha valami erősen légkondicionált helyre megyünk... Még nem jutottam mindennek a végére, de szobáról szobára haladok, elég jól. Ha most újra kezdhetném sokkal kevesebb dolgot hoznék magammal...

Azért persze nem minden feleseleges, megérkeztek pl a biciklik is. Elhatároztam, ezt ma délután meg is ünneplem és elkerekezek a legközelebbi tengerpartra ahol fürdeni is lehet. Mert ugyan a part mellett lakunk, de itt nem lehet fürdeni, ahhoz kicsit arrébb kell menni. Nekikészültem, beöltöztem, előszedtem a bicajt és..... és megállapítottam, hogy tök lapos a kereke. Na most nem tudom hogy defektes-e vagy csak az útra lett leengedve, de mindegy is, első lépés, hogy felpumpáljam. Na igen, de hol a pumpa?! Illetve betettük-e egyáltalán? Hát eddig nem akadt az utamba, szóval gyanús, hogy nem hoztuk, de hátha. Aztán megláttam, hogy férjem bicikliján van egy! Há! Leszedtem, széthajtogattam.... aztán rájöttem, hogy nincs meg egy része :( Háááát, itt tartok most, itt vannak a biciklik, de lapos a kerekem. Férjemé és a gyereké jónak néz ki, de az egyik túl kicsi a másik túl nagy nekem....

Így a délutánra tervezett biciklitúrából nem lett semmi. De ha már sportolni terveztem, nem adtam fel és gyalog vágtam neki. Ennek meg volt az az előnye, hogy jobban tudtam fényképezni.

Az utam a kikötőn keresztül vitt, hát mit ne mondjak, vannak itt hajók. Jeleneleg a Vertigo is éppen itt parkol, ezt a kis vitorlást már heti 245 ezer euroért ki is bérelheted... Én azt hittem ennyiért már hajót lehet venni, de tévedtem. Komolyabb érdeklődőknek itt a hivatalos oldal is.

A tengerpart nagyon klassz, pálmafás, finomhomokos és délután ötkor már szinte üres volt.

A másik parton egy kalóz fogadott, szerencsére azért nem igazi.

Bár nem volt betervezve, de rátaláltam a kontinens legdélebbi pontjára is. Ennél délebbre már csak szigetek vannak. Mondjuk nekem ez is szigetnek tűnt, mivel függőhídon kellett megközelíteni. 

A parton váratlan vendégekkel is összefutottam. Igazából egész Sentosa tele van pávákkal, miért pont a parton ne lennének!? Nem is tudtam, hogy ez trópusi állat. Vagy mégsem? (Helyes megfejőknek plusszpont jár)

Természetesen azért itt is van élet, elsősorban a bárban és a környékén. Ez a rész tele volt, sokan sportoltak (strandröplabda, homokfoci) és még többen buliztak, ettek-ittak.

A partok közt ilyen kisbusszal lehet közlekedni, 10 percenként jár és ingyenes. Igaz, a szigetre belépőt kell fizetni, de simán megéri.

Sentosáról biztos sokat fogok még írni, hiszen csak nagyon kis részét jártam be eddig és ha egyszer ebbe a kerületben lakom...! :D