Mindennapi rutin
2016. augusztus 20. írta: zebralany

Mindennapi rutin

Egy ideje nem írtam már, de bevallom számítottam erre. Ez minden költözéskor így van. Először minden új, érdekes és egzotikus. Még a bevásrlás a közeli boltban is. Viszont ahogy telnek a napok, elhalványulnak ezek és a mindennapok részévé válnak. Néha-néha eszmbe jut, hogy be kéne jelentkeznem, de aztán minden témát leszavazok magamban, hogy az (szerintem) nem is érdekes. Így arra jutottam, hogy összeírom, hogy mi az amit nagyon megszoktam itt.

Kilátás Ezzel  a mai napig nem tudok betelni, de most már nem vagyok hajlandó reggel csak azért 15 perccel korábban kelni, hogy csodáljam a napfelkeltét. Inkább tovább alszom. Hétvégenként azért behozom, ilyenkor ebben a függőszékben szoktam nagyon kényelmesen kávézni. Nem kell sietni, 35 fokban nem hűl ki olyan gyorsan semmi...

13217503_10154134730160987_7267338879869113938_o.jpg

Tömegközlekedés Ez önmagában nem volt nagy újdonság, de azért az utasok meg tudnak lepni. A minap a mellettem ülő hölgy 3 megállón keresztül fésülte a haját. Végül a fésűben összegyűlt hajat kis zacskóba tette. Gondolom majd később kidobja. Főleg a metrót használom, tiszta, megbízható és még a tömeg sem vészes.

wp_20160326_10_13_00_pro_li.jpg

Állatvilág Nos velük vegyes a kapcsolatom. A lakásban lakó gyík él és virul, nagyon cuki, de csak esténként szokott előjönni. A csótányokkal már kevésbé vagyok jóban... Szerencsére azért nem vészesek, valószínűleg a szemétledobón másznak fel. Kb havi egyet találunk, bár a garázsban ennél több tetemet láttam. A pávák még mindig megmosolyogtatnak, főleg mikor feltartják a forgalmat. Igaz, láttam már olyat is amelyik a zebrán ment át! Időnként  a nagyobb gyíkok is előkerülnek, de ők is csak kinézetre félelmetesek.

 wp_20160227_09_52_40_pro.jpg

Medence Emlékeszem mikor lakást kerestünk, nem értettem, hogy hogyan lehet az, hogy egy lakóparkban ahol 500 lakás van, szombat napközben csak egy család úszik. (És ugya az időjárás kb az év 360 napján lehetővé teszi az úszkálást) Mikor ideköltöztünk, minden nap lementünk úszni. Aztán elkezdődött az iskola és már a gyerek is fáradt volt, házit is csinálni kellett, másnapra ebédet csomagolni... Mostanra oda jutottunk, hogy átlagban heti kétszer megyünk le. Ilyenkor legtöbbször egyedül vagyunk, szinte csak szombat délutánonként szokott nagyobb társasági élet lenni a parton. 

wp_20160320_10_56_18_pro_li.jpg

Drágaság Nem mondom hogy teljesen kibékültem ezzel, de már elfogadtam, hogy ez van. Van pár dolog amiről lemondtunk, de ez van. Tudtam hogy drága hely, de azért meglepett, hogy mennyire. Igaz, minél tovább van itt az ember, annál okosabban tud költeni.

Gazdagság Az előző ponttal együtt jár, hogy sok nagyon gazdag ember van itt, főleg sentosa környékén. Amíg az elején felkaptam a fejem minden Lamborghinire, most már csak akkor húzom fel a (fél) szemöldököm, ha mondjuk metálkéket látok, esetleg Hellokittyset. Igen, van olyan is, ne kérdezzétek....

Nap (és az ellene való védekezés) Köztudott, hogy az emberi természet olyan, hogy mindig más kéne mint ami van. Akinek göndör a haja az egyeneset szeretne, akinek egyenes a haja az meg bodorítja ezerrel... Míg nálunk (Európában) a szoláriumok továbbra is élnek és virulnak, errefelé a fehér bőrért tesznek meg mindent az emberek. A nagykalapos-napernyős japán turistákat már mindenhol lehet látni, ezek nem leptek meg. De amikor a tengerparton a hölgy csipkezokniban napozik (na jó, ül az árnyékban) akkor azért megkérdezem magamban, hogy miért nem inkább barlangászni ment a tengerpart helyett?!? 
Ebben a témában a legmerészebb amit láttam, az az aquaparkban volt. Talpig lefedve (nem, nem vallási okokból, bár olyan is akad) lecsúszott a leányzó a vizicsúszdán, de ahogy leért, a barátja már várta kinyitott esernyővel. Még jó hogy az esernyőnek nem árt a viz! A hullámmedencében is rendszeresen látom ahogy az úszómesterek próbálják őket meggyőzni arról, hogy az esernyő nem odavaló. 
Ugyanehhez a témához tartozik, hogy krémek (arc, test) vásárlásánál figyelni kell, mert szinte mindegyik fehérítő. Mivel náluk ez az alap, sokszor csak az apróbetűs részek tanulmányozásánál derült ki. 

Izzadás Ha már meleg és nap, akkor az izzadás téma is idetartozik. Maradjunk annyiban, hogy utálok izzadni. Emiatt a szaunákat is nagyívben elkerülöm. Erre elköltöztem egy országba, ami egy nagy szabadtéri szauna. Eleinte nehezen viseltem, de jelentem ehhez is hozzá lehet edzpdni. 33 fokig már jó vagyok, napon még csak nem is gyöngyözöm. Hurrá! Az örök nyárral pedig semmi problémám nincs, kiköltözésem óta nem volt rajtam pulcsi, kabát, hosszú farmer is csak elvétve. :)

wp_20160714_15_57_56_pro.jpg

Rend, nyugalom, biztonság Ez az amit azonnal átvettem, egyszer sem féltem, még akkor sem mikor esetleg éjjel egyedül mászkáltam. Mindenki kedves, segítőkész. Hétfőn a busznál vettem észre, hogy otthon maradt a buszbérletem. (Hétvégén másik táska volt nálam) Jegyet nem lehet a sofőrnél venni (Ezen a járaton) A mögöttem sorbanálló hölgy azonnal felajánlotta, hogy majd ő kifizeti az ő bérletével, semmi gond. Sok hasonló pozitív élményben volt részem és fertőző, mert én is sokkal jobban igyekszem segíteni. Ha csak egyvalamit lehetne hazavenni akkor biztosan ez lenne az!

Most hirtelen ezek jutottak eszembe, de ha valami még érdekel szóljatok és beleveszem (vagy írok egy újabbat)

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zebralany.blog.hu/api/trackback/id/tr109167926

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása